A tartós zajhatás nem csupán idegesítő tényező, hanem bizonyítottan hozzájárulhat számos krónikus betegség kialakulásához. A WHO tanulmányai szerint a zajszennyezés a második legnagyobb környezeti ártalom Európában, közvetlenül a légszennyezés után. Különösen veszélyes a városi környezetben élők számára, akik szinte állandó zajban töltik napjaikat.

A zaj leggyakoribb fizikai következményei közé tartozik a magas vérnyomás, szívritmuszavarok, valamint az alvászavarok. Az alvásra gyakorolt hatás különösen jelentős, hiszen már enyhe zajszintek is képesek megszakítani a mélyalvási fázisokat, amelyek elengedhetetlenek az idegrendszer regenerálódásához. A tartós alváshiány aztán szorongáshoz, ingerlékenységhez, és csökkent teljesítőképességhez vezethet.

További súlyos következmény a figyelemzavar és a memória romlása, különösen gyermekek esetében. Az iskolák közelében tapasztalható forgalmi zaj például rontja a tanulók koncentrációs képességét. A felnőttek pedig gyakran észre sem veszik, hogy romlik a reakcióidejük és döntéshozó képességük, mindez a háttérzaj hatására.