A modern társadalmak egyik leginkább alábecsült problémája a zajszennyezés. Bár gyakran nem tekintik ugyanolyan súlyos közegészségügyi kockázatnak, mint például a légszennyezést vagy a mozgásszegény életmódot, a tartós zajterhelés komoly hatással lehet az idegrendszer működésére. Az emberek többsége naponta találkozik különböző forrásokból származó zajokkal: forgalom, építkezések, szirénák, hangos zene – ezek mindegyike mikrostresszt vált ki a szervezetből.

A zajra adott válaszreakciókat az agy limbikus rendszere, különösen az amigdala dolgozza fel, amely az érzelmek és stresszreakciók szabályozásáért felel. Ennek eredményeképpen az állandó hanginger feszültséget generál, ami hosszú távon csökkentheti az alvás minőségét, befolyásolhatja a kognitív funkciókat és akár depresszió kialakulásához is vezethet. Ezen kívül a túlzott zaj fokozza a kortizol – a stresszhormon – szintjét, amely közvetve a vérnyomás és pulzusszám emelkedését is kiválthatja.

Ahhoz, hogy megértsük, mennyire mélyen hat a zajszennyezés az idegrendszerre, fontos figyelembe venni, hogy még akkor is stresszhelyzetet hoz létre, ha nem vagyunk teljesen tudatában a hangnak. Például egy forgalmas úton lakni hosszú távon ingerli a vegetatív idegrendszert, amely egyensúlyát veszítheti. Ez az állapot tartós kimerültséget és idegességet okozhat, ami jelentősen rontja az életminőséget.